Endokrinológia

Mit jelent az endokrinológia?

Az endokrinológia a belgyógyászat egyik kisebb, specializált területe. Mára nem is nevezhető olyan kicsinek, hiszen számtalan betegség kezelése tartozik az endokrinológia alá. Az endokrinológia fő feladata, hogy felismerje és kezelje a belső elválasztású mirigyek működési zavarait és a hormonháztartás egyensúlyának felborulását. A hormonok apró molekulák, amiket bizonyos belső elválasztású mirigyek sejtjei termelnek és a vérbe választanak ki. Ilyen belső elválasztású mirigyek például a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg stb. A hormonok hathatnak magán a hormont termelő sejten, a környezeten, de a véráram révén a test messzi pontjaira is eljuthatnak, hogy ott fejtsék ki a hatásukat.

A testünk optimális működése egy viszonylag szűk tartományon belül mozog. Ezt nevezik homeosztázisnak, testünk arra törekszik, hogy közel állandó feltételek mellett működhessen. Például csak pár fokkal magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletet viselnek el a sejtek és a fehérjék maradandó károsodás nélkül. Csak egy bizonyos vérnyomás tartományon belül képes az érrendszer hatékonyan elszállítani mindenhova a vért. Ugyanígy csak egy bizonyos tartományon belül egészségesek a hormon szintek is. Ha túl sok van belőlük, az már káros a szervekre; a túl kevés hormon esetén pedig nem tudnak megfelelően működni a szervek és az adott funkcióik. A hormonháztartásunk úgynevezett visszacsatoló körökön keresztül működik. Ha a test perifériás részein megemelkedik a hormonszint (akár azért, mert túl sokat termelnek a sejtek, akár azért, mert mesterségesen hormont juttattunk be), az negatív visszacsatolást jelent. Azt jelenti a központ (az agyunk egy bizonyos területe, a hypothalamus) számára, hogy ennek a hormonnak a termelését csökkenti kell, hogy visszatérjünk az optimális mennyiséghez. Ebben az esetben a központ gátló jeleket fog leadni. Ha a periférián kevés a hormon mennyiség, az azt jelzi a központ felé, hogy stimuláló jeleket küldjön. Endokrinológiai betegségek esetén valahol zavar keletkezik a rendszerben. Vagy túlzott stimulálás, túlzott gátlás keletkezik vagy bizonyos sejtek kikerülnek a szabályozás alól, és kontrollálatlan hormontermelésbe kezdenek. Ennek következtében számos szerv működése szenvedhet zavart. Az endokrinológia feladata, hogy elősegítse az optimális hormon háztartást, ezáltal biztosítsa testünk zavartalan működését.

Mivel foglalkozik az endokrinológia?

Az endokrinológia számos kisebb szakterületet foglal magában. Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek nem megfelelő működésével foglalkozik. Attól függően, hogy ez melyik mirigyet érinti, több területre osztható az endokrinológia. Az alábbiakban összegyűjtöttük az endokrinológia fő területeit:

• Pajzsmirigy endokrinológia: Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) és alulműködés (hipotireózis) kezelése. Pajzsmirigy-daganatok diagnosztizálása és kezelése.
• Cukorbetegség (Diabetológia): 1. és 2. típusú cukorbetegség diagnosztizálása és kezelése. Inzulinkezelés és a vércukorszint szabályozása.
• Női endokrinológia: Menstruációs problémák kezelése. PCOS (policisztás ovárium szindróma) és más női hormonális zavarok diagnosztizálása és kezelése. Meddőség kivizsgálása, az optimális hormonszint fenntartása a terhességhez.
• Férfi endokrinológia: Tesztoszteron szintek szabályozása és hormonális egyensúly helyreállítása. Libidóproblémák és más férfi reproduktív problémák kezelése.
• Mellékvese endokrinológia: Mellékvese túlműködés (Cushing-szindróma) és alulműködés (Addison-kór) kezelése. Mellékvese-daganatok diagnosztizálása és kezelése.
• Csontanyagcsere endokrinológiája: Osteoporosis (csontritkulás) diagnosztizálása és kezelése. Parathormon szabályozása és egyéb csontanyagcsere-zavarok kezelése.
• Növekedési és fejlődési endokrinológia: Gyermekkorban fellépő növekedési problémák kezelése. Pubertás időszak szabályozása és az esetleges eltérések kezelése.
• Endokrin daganatok: Hormontermelő daganatok diagnosztizálása és kezelése. Endokrin mirigyekben kialakuló daganatok kezelése.

Milyen tünetek esetén érdemes endokrinológushoz fordulni?

Endokrinológushoz a hormonháztartással kapcsolatos problémák esetén javasolt fordulni. De honnan tudhatjuk, hogy gond van az endokrin rendszerrel? Az endokrinológiai betegségek tünetei gyakran nagyon szerte ágazóak és sok szervben is mutatnak eltéréseket. Támpont lehet, ha először a háziorvosunkat keressünk fel, aki fel tudja ismerni az endokrinológiai betegség gyanúját és további endokrinológiai kivizsgálásra küld. Az is támpont lehet, ha rendszeresen járunk vérvételre és észreveszünk benne eltéréséket az ion vagy hormonszintek tekintetében. Szintén segíthet, ha ismerjük, milyen jellemző tünetei vannak az endokrinológiai betegségeknek. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány általános tünetet, amelyek esetén érdemes lehet konzultálni egy endokrinológussal:

• Fokozott szomjúság és vizeletürítés: Ez lehet diabetes (cukorbetegség) jele vagy egy ritka kórkép a diabates insipidus tünete is.
• Hirtelen vagy jelentős súlyváltozás: Akár hirtelen fogyás, akár súlynövekedés jelentkezik, amely nem magyarázható életmódbeli változásokkal, érdemes lehet felkeresni egy endokrinológust. A pajzsmirigy problémáknak gyakori tünetei a testsúly megváltozása, de különösen gyermekek esetén a fogyás utalhat cukorbetegségre is.
• Szorongás, ingerlékenység vagy hangulatingadozások: Pajzsmirigyproblémák például túlműködés esetén jelentkezhetnek ezek a tünetek, valamint a női hormonok változása, például menopauza során.
• Fáradtság és kimerültség: Lehet pajzsmirigyprobléma mellékvese probléma vagy más hormonális egyensúlyhiány jele.
• Menstruációs problémák: Szabálytalan menstruáció, túl erős vagy gyenge vérzés, erős menstruációs fájdalom is utalhat hormonális egyensúlyhiányra.
• Szexuális zavarok: Például libidó csökkenése, erektilis diszfunkció vagy más szexuális problémák esetén is érdemes lehet endokrinológushoz fordulni. A háttérben sok esetben az elégtelen hormonszintet azonosítják.
• Hőhullámok vagy hidegrázás: Jelentkezhetnek pajzsmirigyproblémák, hormonális egyensúlyhiány vagy menopauza során.
• Csonttörékenység: Csontritkulásra utalhat, ha valaki hajlamossá válik a csonttörésre, valamint a csökkenő testmagasság is erre utalhat. A csontritkulás a csontokban lévő ásványi anyagok hiánya miatt alakul ki.
• Növekedési zavarok gyerekeknél: Ha a gyermek nem megfelelő ütemben nő vagy elmarad a társaihoz képest, érdemes lehet endokrinológushoz fordulni.
• Bőrproblémák: Például száraz bőr, hajhullás vagy egyéb bőrproblémák hátterében is állhatnak endokrin rendszeri zavarok.

Melyek a leggyakoribb endokrinológiai betegségek?

Röviden bemutatjuk a leggyakoribb endokrinológiai betegségeket, amelyekkel szakrendeléshez fordulnak az érintettek:

• Cukorbetegség: A cukorbetegség egy olyan krónikus állapot, amely során a vér glükózszintjének szabályozása zavart szenved. A glükóz a sejtek első számú tápanyaga. Ahhoz, hogy fel tudják venni a sejtek a glükózt inzulin hormonra van szükség. Cukorbetegség esetén csökken az inzulin termelése vagy a sejtekre kifejtett hatása. Két fő típusa van: az 1-es típusú cukorbetegséget az inzulin hiánya okozza, míg a 2-es típusú cukorbetegségben az inzulin hatékonysága csökken. Inzulin hiányában a sejtek éheznek, míg a vérben magas marad a glükóz (cukor) koncentrációja, ezek pedig számos tünetet okoznak.
• Hypo- és hypertireózis: A pajzsmirigy működési zavarai közé tartozik a hypothyreosis (pajzsmirigy alul működés) és a hyperthyreosis (pajzsmirigy  túl működés). A pajzsmirigy hormonjai szabályozzák az anyagcserét, így ezek a rendellenességek az anyagcsere gyorsulásával vagy lassulásával járnak. Számos különböző tüneteket okozhatnak, például fáradtság, súlyváltozás, hideg vagy meleg intolerancia.
• Hashimoto-thyreoiditis: Ez egy autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy gyulladásához vezet. A szervezet saját immunrendszere támadja meg a pajzsmirigyet, ami hypothyreosist okozhat.
• Basedow-kór: Ez is egy autoimmun betegség, amely hyperthyreosist okoz. A szervezetben túlzott mennyiségű pajzsmirigy hormon termelődik, ami számos tünetet, például gyors szívverést, súlyvesztést és idegességet okozhat.
• Addison-kór: Az Addison-kór a mellékvesék elégtelenségével jár. Ennek következtében csökken a mellékvesék által termelt aldoszteron és kortizol szint, ami számos problémához vezet. Például fáradtságot, fogyást és alacsony vérnyomást okozhat.
• Cushing-szindróma: Leggyakoribb oka egy mellékvese adenóma, mely túlzott mennyiségű kortizolt termel. Ez olyan tüneteket okozhat, mint például súlygyarapodás, zsírlerakódás az arcon és a nyakon, bőrproblémák és magas vérnyomás.
• Hipo- és hiperparathyreosis: A mellékpajzsmirigyek működési zavara, a parathormon mennyiségének változása, amely a vér kalciumszintjét szabályozza. A hypoparathyreosis alacsony vérkalciumszinttel és a hiperparathyreosis magas vérkalciumszinttel járhat. Az állapot a csontrendszerre is hatással van.

Mi történik egy endokrinológiai kivizsgálás alatt?

Az endokrinológiai kivizsgálás során az orvos részletesen kikérdezi a beteg tüneteit, anamnézisét és elvégzi a szükséges vizsgálatokat a hormonális rendellenességek diagnosztizálásához. Sor kerülhet az EKG, vérnyomás, pulzus, testsúly és testhőmérséklet mérésére, ezek ugyanis változhatnak endokrinológiai betegségek hatására. Számos endokrinológiai betegség tünetei megjelenhetnek a bőrön, hajon, körmökön és a szemen, így a test alapos fizikális vizsgálata is szükséges lehet. Az endokrinológus különböző laboratóriumi tesztek elvégzését is elrendelheti a vérben található hormonszintek mérésére. Például a pajzsmirigybetegségek esetén fontos lehet a TSH, T3- és T4- szintek mérése. Cukorbetegség gyanúja esetén cukorterheléses vizsgálatot, HbA1c, inzulin és a C-peptid szintjének mérését érdemes elvégezni. Szükség lehet képalkotó vizsgálatokra, például ultrahangra, CT-vizsgálatra vagy MRI-re a mirigyes szervek részletes vizsgálatához. Ez különösen fontos a pajzsmirigy és mellékvesék esetében. Központunkban elérhető a pajzsmirigy ultrahang és az ultrahang vezérelt aspirációs citológia. Az endokrinológus funkcionális vizsgálatokat is kérhet, amelyek segítenek a betegség működésének mélyebb megértésében, pontosabb azonosításában. Ilyen vizsgálat lehet például a dexamethason teszt Cushing-szindróma esetén. Az orvos a tünetek és a klinikai megfigyelések alapján további speciális vizsgálatokat is kérhet.

Milyen kezelési lehetőségek adottak az endokrinológia területén?

A betegség típusától és súlyosságától függően gyógyszeres és sebészi kezelésre is lehetőség van a legtöbb endokrinológiai betegség esetén. Fontos tudni, hogy az endokrinológiai betegségek kezelése személyre szabott. Sok múlik azon, hogy milyen más társbetegségei vannak az illetőnek, milyen az életkora, általános állapota, és külön figyelemmel kell kezelni az endokrinológiai betegségeket a várandósság idején. Az endokrinológiai betegségek kezelése általában egy hosszú, akár életreszóló folyamat. Így fontos megtalálni azt a szakembert, akivel jól tud együttműködni a páciens. Az endokrinológiai betegségek néhány kezelési módja:

• Gyógyszeres kezelés: A hormonális egyensúly felborulása gyógyszerekkel kezelhetők. Például:
  • Inzulin és orális antidiabetikumok: Cukorbetegség esetén alkalmazzák a vércukorszint szabályozására.
  • Hormonpótló terápia: Alacsony hormonszinttel járó állapotokban, például hypothyreosis vagy Addison kór esetén alkalmazható.
  • Kortikoszteroidok: Addison-kór és egyéb mellékvese problémák esetén alkalmazzák.
• Sebészeti beavatkozás: Néhány endokrinológiai problémát sebészeti úton is lehet kezelni. Például:
  • Pajzsmirigy műtét: Daganatok vagy pajzsmirigy-túlműködés esetén végzik.
  • Mellékvese műtét: Tumorképződés vagy egyéb rendellenességek esetén lehet szükség rá.
  • Radioaktív jódkezelés: Hyperthyreosis vagy pajzsmirigy-daganatok kezelésére alkalmazzák.
• Életmódkezelés: Bizonyos endokrinológiai betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség esetén az életmódváltozások, beleértve a diétát és a testmozgást is fontosak lehetnek a kezelésben.