Hepatológia

A különböző kórképek differenciálása képalkotó vizsgálatokkal történik, melyek:

• hasi ultrahang
• máj szerkezeti vizsgálat
• kontrasztanyagos hasi CT
• máj specifikus kontrasztanyagos MRI

Igaz, hogy a hepatológia a májra specializálódott orvosi szakterület, ellenben fontos tisztázni a gyakori májproblémákat.

Zsírmáj

Hazánkban igen gyakori a zsírmáj (steatosis hepatis) kialakulása, mely egy civilizációs betegség. E kórkép esetében triglyceridek felhalmozódása a májsejtekben. A kóros májenzim eltérések leggyakoribb okaként tartjuk számon. Eredetét tekintve két típust, alkoholos és nem alkoholos zsírmájat különböztetünk meg. A betegség okai között 80%-ban az elhízásról, obesitasról beszélhetünk.

Kialakulásának kockázati tényezői

• 2-es típusú cukorbetegség
• csökkent glükóztolerancia
• főként hasi típusú elhízás
• mozgáshiány
• magas vérzsírszint (hypertrygliceridaemia, hypercholesterinaemia)
• PCO-szindróma (policisztás ovárium szindróma)
• hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés)
• obstruktív alvási apnoe
• egyes gyógyszerek (hormonok, szteroidkezelés) hatása
• terhesség alatt jelentkező másodlagos zsírmáj
• idült hepatitisek (hepatitis C) másodlagos zsírmája
• éhezés
• hasnyálmirigy betegség
• felszívódási zavar
• gyulladásos bélbetegségek (pl. crohn, colitis ulcerosa)
• ritka anyagcsere betegségek (pl. Wilson kór)
• genetikai okok

Az alkoholos zsírmáj a túlzott alkoholfogyasztás miatt alakul ki. A nem alkoholos fajta a magyar lakosság több mint egy negyedét érinti, de ez a szám a nyugati országokban akár a népesség 50%-át is jelentheti.

E kórkép esetében elmondható, hogy az alkohol okozta károsodásban főként érintett szervek a májon kívül a hasnyálmirigy és az agy. Rövid távon a máj képes méregteleníteni az alkoholt. Ellenben a hosszú távon fogyasztóknál viszont a betegség jelei jelennek meg. A nők mivel biológiailag érzékenyebbek és hajlamosabbak az alkohol okozta tünetekre, ezért kisebb mennyiségű alkoholfogyasztás ellenére is létrejöhet a betegség.

Vírusos májbetegségek

Hepatitis vírusok okozzák a májsejt elhalással és májszövetben jelentkező gyulladással járó megbetegedéseket. Napjainkban a szakirodalom ezeket a vírusokat A-tól G-ig jelzi, azonban nem mindegyik fajtáját ismerjük. A vírusos hepatitisek sajátja, hogy az akut tünetekben sok a hasonlóság, viszont a fertőzés módját, terjedését, szövődményeiket tekintve eltérést mutatnak.

A vírusos májgyulladások két formája ismeretes. Az egyik az enterális (gyomor-bélcsatornát érintő), a másik a parenterális (gyomor-bélcsatornát megkerülő) forma. 

• Enterális formában terjed: hepatitis A, hepatitis E, hepatitis B
• Parenterális formájú: hepatitis C

Immunológiai megbetegedések

Elsősorban a nőket érintő, általában krónikus formában lezajló májgyulladás, melyre emelkedett májenzimek jellemzőek. Az autoimmun hepatitis kiváltó okát gyakran igen nehéz megfejteni, hiszen az ilyen folyamatokra jellemző autoantitestek nem mindig kimutathatóak. A női nem képviselői között háromszor nagyobb arányban diagnosztizálják e megbetegedést. Jellemzői között tartjuk számon a laborértékben fellelhető májenzim emelkedést, az IgG megemelkedését, az esetleges autoantitestek jelenlétét, valamint a diagnosztikus jellegű szövettani vizsgálatot.

Wilson-kór

A Wilson-kór egy ritka anyagcsere betegség, mely genetikai úton öröklődik. E betegségben a máj nem képes a felesleges réz eltávolítására a szervezetből. Emiatt felhalmozódik a réz mennyisége a májban, majd a központi idegrendszerben, szemben és egyéb szervekben.

Májzsugorodás

A májcirrhosis a máj krónikus megbetegedése, mely a máj kötőszövetes-heges szerkezeti változása és gyulladása révén alakul ki. Ekkor a szerv egészséges része zsugorodik, míg a heges szövet egyre nagyobb lesz, ez kézzel is tapintható. Több betegség végstádiumára jellemző a májzsugorodás.

Munkatársainkkal a Hepatológiai Központba érkező pácienseink teljes körű ellátására törekszünk.