Immunológia
Az immunológia feladata, hogy biztosítsa testünk ,,védőpajzsának”, az immunrendszernek a megfelelő működését. Immunrendszer nélkül a szervezetünkbe jutó egyetlen baktérium vagy vírus is halálos lehetne. Az immunrendszer túlzott aktivitása azonban autoimmun vagy allergiás betegségek kialakulását okozza, így tehát az immunológia feladata, hogy segítse kialakítani az egyensúlyt. Az immunrendszer betegségei leggyakrabban az egész testre kihatnak és változatos képet mutatnak.
Mit jelent az immunológia?
Az immunológia az immunrendszerrel foglalkozó területe az orvostudománynak, mely a belgyógyászaton belül helyezkedik el. Az immunológia egy folyamatosan fejlődő szakterület, napjainkban egyre több immunológiai betegség kerül felismerésre vagy egyre több betegségről derül ki, hogy immunológiai alapja is van. Az immunológia fejlődésének köszönhetőek például a védőoltások, az immunmodulátorok és a célzott, biológiai terápiák kifejlesztése, mely új utat nyitott meg a daganatok elleni küzdelemben. Az immunológia mélyebb megértése és a speciális gyógyszerek kifejlesztése tette lehetővé a szervátültetést is.
Az immunológia foglalkozik a szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségekkel, az immunrendszer veleszületett vagy szerzett gyengeségével, a habituális vetéléssel és számos egyéb betegséggel. Valójában ugyanis az immunológia és az immunrendszerünk minden betegségben központi szerepet kap. Az immunrendszerünk jelenti a test pajzsát, nélküle elképzelhetetlen az egészséges élet. Az immunrendszerünk feladata ugyanis, hogy felismerje és legyőzze a károsító hatásokat, például a fertőzéseket és a daganatos állapotot. Az immunrendszer gyenge működése esetén erre nem képes a szervezet és súlyos betegségek alakulhatnak ki például banális fertőzésekből, valamint gyakoribbak a rosszindulatú daganatos betegségek. Az immunrendszer túlzott működése, aktivitása vezet az allergiás és autoimmun betegségek létrejöttéhez. Amint látható tehát az immunrendszer optimális működése is egy tartományon belül mozog. Az immunológia feladata, hogy elősegítse és támogassa az immunrendszert, hogy ebbe a tartományba kerüljön és el tudja látni a védelmi funkcióit.
Hogyan működik az immunrendszerünk?
Az immunrendszer testünk védelmi rendszere. Védelmet nyújt a különböző kórokozók, például baktériumok, vírusok, gombák és paraziták ellen, valamint felismeri és eltávolítja a szervezet saját sejtjeiben keletkező hibákat, például a rákos sejteket. Naponta több ezer kórokozó és károsító hatás próbálja roncsolni a szervezetünket, azonban ép immunrendszer mellett mi ebből mit sem veszünk észre. Az immunrendszer több fronton is védi a szervezetet. Egyrészt gátolja a kórokozók behatolását a bőrön és a nyálkahártyán keresztül, ez az elsődleges védelmi vonal. Amennyiben mégis bejutottak, úgy gondoskodik a mihamarabbi felismerésükről a rajtuk található jellegzetes molekuláris mintázat által. Az immunrendszernek több ,,stratégiája” is van arra, hogyan pusztítsa el a kórokozókat. A macrophagok bekebelezik őket, míg a komplement fehérjék a behatolók felszínéhez tapadnak elpusztítva azt. Az immunrendszer ráadásul memóriával is rendelkezik, emlékszik egy adott kórokozóra és a második megfertőződés esetén olyan hamar elpusztíthatja, hogy nem is jelentkeznek tünetek. Az immunrendszer másik feladata, hogy felügyelje testünk sejtjeit. Amennyiben kóros elváltozások jelentkeznek a sejtekben, például kontrollálatlan szaporodásba kezdenek a rákos sejtek, azokat is elpusztítja. Fontos azonban, hogy a saját, egészséges sejtek ellen ne indítson reakciót!
Az immunrendszer fő szervei a nyirokcsomók, a nyirokutak, a csecsemőmirigy, a lép és csontvelő. A csontvelőben történik a vérsejtek, köztük a fehérvérsejtek termelése. Ezek a csecsemőmirigyben és a nyirokcsomókban érnek meg teljesen és kapják meg speciális feladataikat. Az immunrendszer ,,harcosai” a fehérvérsejtek, melyek direkt is tudnak károsítani, valamint egy speciális fehérje, az immunglobulin (antitest) termelése révén. A két fő típusa a T-limfociták és a B-limfociták. A T-limfociták közvetlenül támadják a kórokozókat, míg a B-limfociták antitesteket termelnek, amelyek felismerik és megkötik a kórokozókat.
Nyirokcsomók testszerte előfordulnak, jellemző helyük például a hónalj vagy az ágyéki terület, de nyirokszövet található az orr- vagy garatmandulában és a belek falában is. A nyirokcsomók nyirokutakkal vannak összekötve, melyben a szövetközti folyadék és fehérvérsejtek keringenek a vérkeringéshez hasonló módon. Lényegében tehát az összes szerv kapcsolódik a nyirokrendszerhez a nyirokutak és nyirokcsomók révén.
Az immunrendszernek két fő része van: az adaptív (szerzett) és a veleszületett immunitás.
Veleszületett immunitás:
- Bőr és nyálkahártya
- Granulocyták
- Macrophagok
- Hízósejt
- Komplement fehérjék
Adaptív immunitás:
- Helper T-sejt
- Citotoxikus T-sejt
- B-sejt és az általa termelt immunglobulinok
- Memória sejtek
Milyen betegségekkel foglalkozik az immunológia?
Az immunológusok olyan betegségekkel foglalkoznak, melyek az immunrendszer túlzott vagy csökkent aktivitása miatt jönnek létre. Feladatuk az ilyen betegségek diagnosztizálása és kezelése. Néhány gyakoribb immunológiai betegség:
- Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek esetén az immunrendszer tévesen azonosítja a saját szervezet sejtjeit idegen anyagokként, és megtámadja azokat. Az autoimmun betegségek közé tartoznak például a rheumatoid arthritis, lupus, cöliákia, és a 1-es típusú cukorbetegség. Az autoimmun betegségek között elkülöníthetőek a szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek.
- Allergiás betegségek: Az allergiák olyan állapotok, amikor az immunrendszer túlzott választ ad bizonyos, általában ártalmatlan környezeti anyagokra. Allergiás betegségek közé tartozik a pollenallergia, élelmiszerallergia, ekcéma és az asztma.
- Immunhiányos állapotok: Az immunhiányos állapotok olyan kórképek, amelyekben az immunrendszer működése gyengült vagy hiányzik. Ide tartozik például az AIDS és más veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok is.
- Habituális vetélés: A többször előforduló vetélés hátterében is meghúzódhat immunológiai ok. A terhesség 9 hónapja alatt az anya méhében egy 50%-ban ,,idegen” magzat nevelkedik, ami ellen reakciókat indíthat. Sok esetben az autoimmun betegségekkel együtt járó fokozott véralvadási hajlam vezet vetéléshez.
- Gyulladásos betegségek: Az immunrendszer gyulladásos választ indíthat el bizonyos körülmények között, aminek hatására olyan betegségek alakulhatnak ki, mint például a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa), rheumatoid arthritis, és a szisztémás lupus erythematosus (SLE).
- Immunrendszerrel összefüggő daganatok: Néhány típusú rák közvetlenül kapcsolódhat az immunrendszerhez, gyengült immunrendszer esetén pedig nagyobb valószínűséggel alakulnak ki rosszindulatú daganatos elváltozások.
Milyen tünetek utalhatnak immunológiai betegségre? Mikor érdemes felkeresni egy immunológust?
Az immunológiai betegségek sokszínűek, így a tüneteik is változóak és változó súlyosságúak lehetnek. Amennyiben valaki a következő tünetek tapasztalja, érdemes lehet felkeresni egy immunológust kivizsgálás céljából:
- Fáradtság és kimerültség: Általános fáradtság és kimerültség érzése, ami hosszú időn át fennáll.
- Láz és hidegrázás: Tartós láz és hidegrázás, ami nem magyarázható más fertőzésekkel vagy állapotokkal, vagyis ismeretlen eredetű.
- Fokozott érzékenység az infekciókra: Gyakori vagy súlyos fertőzések, amelyek nehezen vagy lassan gyógyulnak.
- Gyulladásos tünetek: Gyulladásra utaló jelek, például duzzanat, pirosság és fájdalom, különféle szervek vagy ízületek területén.
- Ízületi fájdalom és duzzanat: Az ízületek fájdalma, duzzanata és merevsége, ami autoimmun ízületi betegségek, mint például a rheumatoid arthritis esetén fordulhat elő.
- Bőrproblémák: Különböző bőrproblémák, például kiütések, vörösség, viszketés, szárazság vagy sebek, amelyek autoimmun vagy allergiás reakciók következményei lehetnek.
- Étvágytalanság és súlyvesztés: Az étvágytalanság és a súlyvesztés olyan tünetek lehetnek, amelyek egyes autoimmun betegségekkel, például lupusszal vagy gyulladásos bélbetegségekkel társulhatnak.
- Szervi diszfunkció: Az immunológiai betegségek bizonyos típusai szervi diszfunkciót okozhatnak, például a máj, a vesék, a tüdő vagy a szív területén.
- Idegrendszeri tünetek: Az immunológiai problémák bizonyos esetekben az idegrendszert is érinthetik, például fejfájást, szédülést vagy egyéb tüneteket okozva.
A fent felsorolt tünetek nagyrésze általános és nem specifikus. A legtöbb ember először nem immunológushoz fordul velük, csak miután már sok szakrendelés sikertelenül zárult. Amennyiben nem tudják meghatározni a tünetek okát, érdemes immunológiai betegségre is gondolni. Az immunológiai betegségek változatos, sokszor összekapcsolhatatlan tüneteket okoznak testszerte, ráadásul sok olyan ritka típusuk van, amit az általános orvos nem ismerne fel. Az immunológiai betegségek korai felismerése nagyon fontos lenne, mert a legtöbb betegség idővel rosszabbodik.
Milyen immunológiai vizsgálatok léteznek?
Az immunológus speciális vizsgálatokat végezhet el annak érdekében, hogy pontosan azonosítani tudja a betegséget. A legtöbb vizsgálat vérvételt követően zajlik, a vér alkotó elemeiből ugyanis speciális eljárások segítségével nagyon sokat megtudhatunk az immunrendszer állapotáról. Néhány gyakori immunológiai vizsgálat:
- Teljes vérkép elemzés: A teljes vérkép elemzés segít meghatározni fehérvérsejtek számát, valamint egyéb gyulladásra utaló jeleket. Az alacsony fehérvérsejtszám az immunrendszer gyengülésére utalhat, míg a magas valamilyen gyulladásra. A máj- és vese értékek, az elektrolitok szintje is megtudható, amelyek segíthetnek az immunrendszerrel összefüggő betegségek kimutatásában és monitorozásában. A CRP szintje megemelkedhet gyulladásos folyamatok során, illetve a gyorsult süllyedés is egy olyan egy másik marker, amely a gyulladásos folyamatokat jelzi.
- Elektroforézis: Elektroforézis segítségével elválaszthatóak a szérumban vagy vizeletben jelen lévő fehérjék méretük szerint.
- Antitest vizsgálatok: Az immunológiai vizsgálatok során meghatározhatóak a specifikus, bizonyos betegségekre jellemző antitestek jelenléte vagy hiánya. Például a reuma faktor utal a reumás betegségre, az antinukleáris antitestek a lupusra jellemzőek. Az antitest profil ismerete nagyon sokat segít az immunológiai betegségek kivizsgálása során.
- Komplementvizsgálat: A komplementvizsgálatok is segíthetnek bizonyos autoimmun betegségek, például a lupus diagnózisában.
- Citokinvizsgálatok: A citokinvizsgálatok is segíthetnek azonosítani immunológiai eltéréseket. Összességében immunológiai panelnek nevezzük az olyan vizsgálatokat, amelyekkel azonosíthatóak a specifikus immunológiai markerek.
- Szövettani mintavétel és biopszia: Az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek diagnosztizálásához néha szövetmintát vesznek a beteg bizonyos szerveiből, például a májból vagy a bőrből.
Hogyan kezelhetőek az immunológiai betegségek?
Az immunológiai betegségek kezelése általában egy hosszú folyamat. Személyre szabottan történik, mert az immunológiai betegségek nagyon változatos képet mutatnak az egyének között, így meg kell találni, hogy melyik módszer a leginkább hatásos, mi enyhíti a tüneteket. A sikeres kezeléshez fontos az orvos és a beteg közötti jó kapcsolat és a rendszeres ellenőrzések. Az immunológiai betegségek kezelése magában foglalja a tünetek enyhítését, a gyulladás csökkentését, az immunrendszer szabályozását vagy a kiváltó okok kezelését. Az immunológiai betegségek nagyrésze gyógyszeresen kezelhető. Gyakori a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok), kortikoszteroidok vagy más gyulladáscsökkentő szerek használata, hogy fékezzük az immunrendszer reakcióját. Az immunszuppresszív gyógyszerek olyan speciális gyógyszerek, amelyek csökkentik az immunrendszer aktivitását, különösen autoimmun betegségek esetén. A biológiai terápiák olyan kezelések, amelyek specifikusan célzottan befolyásolják az immunrendszer működését. Ezeket gyakran autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis, psoriasis, vagy gyulladásos bélbetegségek kezelésére alkalmazzák. Az immunmodulátorok is segíthetnek kezelni autoimmun vagy immunhiányos állapotokat.
Autoimmun betegségek esetén a diétás és életmódbeli változtatások is segíthetnek a tünetek enyhítésében. Sok autoimmun betegség összefüggésben áll a stresszel, így a stressz kezelő technikák elsajátítása és gyakorlása enyhítheti a tüneteket. Bizonyos esetekben, például daganatok vagy súlyos gyulladásos állapotok esetén sebészeti beavatkozások is szükségesek lehetnek. Lupus esetén felmerülhet a vese transzplantációjának lehetősége. Az ízületi problémákkal vagy más fizikai tünetekkel járó betegségek esetén fizikoterápia vagy rehabilitáció is segíthet.